2011. május 22., vasárnap

Che- a jóképű hős



Che by Korda
Che Guevara Kubában nemzeti hős. Orvos, politikus, forradalmár, gerillavezér, miniszter...de szerintem inkább egy jóképű csibész, akit istenként tisztelnek Kubában. Che Guevara a mai napig is az ifjú, kompromisszumot nem ismerő forradalmár szimbóluma, a róla készült Korda-fotó pedig a XX. század ikonjává vált. Meglehet, ha élne, nem ez lenne a vélemény most róla. De hát halottról vagy jót vagy semmit! Jó kis kultuszt sikerült mögé csavarintani. Sőt, egy egész város ebből él most! Santa Clara.
Következő célpontunk így nem meglepő, ha ide vezetett, meg Trinidadba, Cienfuegosba!
Összeszokott csapatunk elindult Santa Clara felé. Mielőtt kiértünk volna az autópályára, egy kereszteződésben Tamás szavazásra bocsájtotta, hogy ki merre venné az irányt. Ezt persze csak azért tette, hogy érzékeltesse, hogy mennyire nincsenek egyértelműen kitáblázva az útirányok, helységnevek! :) Meg is határozta a  hozzáállásunkat az autóbérléshez. :) Mert hogy a benzinkút sem az, aminek látszik. 
Miután kiértünk az autópályára, ami inkább egy repülőgép leszállópályához hasonlított, megtudtuk, hogy az is. És az út szélén bizonyos távolságban elhelyezett boronák sem mezőgazdasági eszközök, arra szolgálnak, ha Amerika légi támadást indítana Kuba ellen, akkor egyszerűen ezeket a boronákat kihúzzák a leszálló- autópályára, és akkor leszállásra alkalmatlanná teszik azt. Barátságos! :)
De ez mind semmi. Furcsa egy népség ez a kubai, ezért furcsa építményeket is megfigyelhet az ember az út folyamán. Úgy mint autópályán átívelő felüljáró. Amire feljáró és lehajtó nem vezet :) Minek az, akkor még használnák, és elkopna, vagy kátyússá válna az  is, mint az út.
Mint a Felvonulási tér
Santa Clara: a városból nem láttunk semmit.  Ellenben láttunk egy gigantikus nagy kommunista teret, olyasmit, mint a mi Felvonulási terünk :) Bocsánat Ötvenhatosok tere! :). Rajta az elmaradhatatlan gigászi méretű Che szobor, alatta a forradalmár híres jelmondata: Hasta la victoria, siempre (Mindig a győzelemig). 
gigantománia

És a zene csak szól: " Comandante Che Guevara..."Még ennyi változatát, feldolgozását egy dalnak, mint ennek: Hasta Siempre Comandante! :D A szobor alatt a mauzóleum, benne Che földi maradványai, amit egy bolíviai tömegsírból hantoltak ki, és egy örökmécses, amit Fidel gyújtott meg, és több kubai áhítozik látni ezt, mint gondolnánk. És 1 múzeum, telis tele fotókkal, relikviákkal, Che tárgyaival, irataival...minden olyannal, ami egy múzeumba illik. 
mausoleum

Készülj arra, hogy a fényképezőgépedet elveszik! :) A miénket inkább Tamás szedte össze :) Annak ellenére, hogy turisták ezrei jönnek ide, és minden bizonnyal több nemzeti, politikai rendezvényt (filmforgatást :) )csinálnak itt, ezen az üres téren, a mellékhelyiség, pfff, hagy némi kívánni valót maga után :) Pedig itt jegyezném meg, hogy egyébként meglepően tiszták szoktak lenni. De azért papírt vigyél magaddal, mert az ott kincs, és azért fizetned kell! :) Azon kívül készülj a melegre, és arra, hogy üdítőt, vizet nem igazán tudsz itt vásárolni!
Hosszú út következett a hegyeken keresztül Trinidad felé. Ezt az utat nem olyan régen nyitották meg a "nagyközönség" előtt, hiszen Fidel vasmarokkal kormányozva vigyázta az országot, és a hegyeit, ahol a forradalom idején megbújtak, és utána is fontos katonai célpontok voltak (vannak?) itt. Gyönyörű vidéken utaztunk keresztül. Láthattuk a kubai valóságot, a lovon közlekedő vidéki hombre-kat, a legelőkön a marhákat...bár ne láttam volna. Az Indul a bakterházban hízott jószágok voltak ezekhez képest. Ráadásul megtudtuk, hogy itt a marhára vágási " tilalom" van, pont, mint anno nálunk, be kell szolgáltatni az államnak a husit, brrr. Ebből kapják a szállodák is a marhát, amit próbálnak meggrillezni...inkább főznék meg, vagy bármi mást...
Láthattuk a szegényes portákat, és mégis, mindezek ellenére, valahogy  boldogabbnak tűntek, mint mi európaiak, akik azon tudtunk szenvedni, hogy ott vagyunk már, ott vagyuuuunk máááár, otttt vaaaaagyunk mááááár.... :D
És ott vagyunk már. A kubai Szentendrén. Jó lenne ezt még 1x látni. De már annak is örülök, hogy 1x a részese lehettem :) Megkapó, bájos városka, belvárosának szűk macskaköves utcácskáit inkább a lovaskocsik és a lovak patái, a biciklik és persze a turistákat szállító buszok koptatják fényesre, mint az autók. Mert az itt alig van! :) 
  
Trinidadi részlet
 Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította Trinidadot. A régi macskaköves utcák és a pasztellszínűre festett koloniális házak olyan benyomást keltenek, mintha megállt volna az idő a gyarmati korban. 
a főtér
Késői ebédünket a Plaza Mayorban fogyasztottuk el, svédasztalos ebédünk alkalmával áldozhattunk az élvezetek oltárán. Kóstolhattunk, ízlelhettünk, mi szem szájnak ingere. :)
étkezésünk színhelye


Én egyszerűen nem tudtam, és a mai napig nem tudok a kubai zenével betelni. Sajnos a családom ezt nem osztja! :) de megbocsátom ezt Nekik! Kubának a zene olyan, mint a franciáknak a parfüm. :)
még mindig zene

De vajon túléli e a zene a változást, azt ami Kubára vár, és elkerülhetetlen?  Mert lesznek vesztesek és nyertesek, boldogok és boldogtalanok, remélem a zene és a tánc érintetlenül átvészeli mindezt, és továbbra is boldog mosolyt csal sok ember arcára. 
Sétánk során betértünk egy santeria "templomba", ahol ízelítőt kaphattunk a kubai vallásból. 
oltár
Megtudtuk, hogy a sarokba tett szent, akit minden esetben letakarva "láthatunk", viszályt szít a többi szent között, ezért van letakarva!
 

viszályt szító szellem

 Jártunkban- keltünkben bejártuk a történelmi belvárost, a régi rabszolgapiacot, ahol Tamás a fiúkat a szép kilátás reményében felállíttatott a lépcsőfokokra, és mustrára bocsájtotta erős férfijainkat, hogy kinek jobb a fogazata, mert az ugye eszik, aki eszik az erős, aki erős, annak van babahája :D, sörpocija, vagy széles válla, hm nem emlékszem pontosan :D, na abból jó rabszolga lészen. Hát így lettek a mi Palijaink palira véve. Bocsi Pali a szójátékért! Itt jegyezném meg, hogy a legjobb rabszolga Te voltál.
Rabszolgapiac

Megismerkedtünk a Casa Particulár jelzéseivel. Ez egy felfelé fordított kék vasmacska a kapukra kitéve. Ez az un. magánszállás. Mint nálunk a Zimmer Feri, vagy vmi hasonló. 
Casa Particular
A hosszú ideig tartó elszigeteltség megóvta a várost bárminemű radikális új építészettől, és az eredeti városkép nagyjából változatlan maradt. 
múzeum
Egyet sajnálok csak Trinidaddal kapcsolatban. Túl kevés volt az az idő, amit itt töltöttünk. Ha teheted, NE így nézzed meg. Szánjad rá az időt, hogy itt töltesz 1 éjszakát, és belekóstolsz az éjszakába, és persze megkóstolod a Canchánchara-t is, amit csak itt ihatsz! (rum, lime, víz és MÉZ) :) Nekünk sajnos tovább kellett állnunk, mert még várt ránk Cienfuegos...
Március a rákok vonulásának ideje, és mi ugye busszal voltunk, így szem és orrtanúi voltunk mindennek! :) Szegény rákok. Néhányuk áldozatul esik annak a pár autónak, ami arra kóborol, bosszúból kiszúrja némelyik a gumi kerekét, így az ottani gumisembernek van munkája, a dögevő madaraknak meg van kajája. Így néz ki az élet körforgása. :D Persze a suliban nem így tanultuk!
Neki sikerült


Sajnos a nap itt is csak 24 órából áll, így "a Dél gyöngyére", Cienfuegosra, már csak nagyon kevés időnk maradt. 20 perc! Ennyi szabadidőt kaptunk, hogy megnézzük. No most Coelho szerint 11 perc is elég bizonyos dologra :),  de Cienfuegos Martí terének tüzetesebb felfedezésére ez nem elegendő. Konklúzió: vissza kell menni! :D Ide is! 
ráálltam, mint Párizsban, hátha....:)
Itt áll Kuba egyetlen diadalíve. És már uram bocsá', de olyan, mintha odahányták volna! :) Olyan céltalanul. Csak úgy, hogy legyen már egy diadalívünk nekünk is, és hová is tegyük, hová is tegyük, hát legyen Cienfuegosban, a Martí téren! :)
céltalanul
Cienfuegos egy elég híres színházzal büszkélkedhet, bár a névadójára kevésbé lehetnek azonban büszkék. Tomas Terry egy lelkiismeretlen, gátlástalan cukorgyár- tulajdonos, aki előbb meggazdagodott a rabszolgakereskedelemből, majd polgármesterré választatta magát.  Persze előbb utóbb náluk is lesz rendszerváltás, és ez majd megváltoztat egy egy személyhez való hozzáállást, névváltozások várhatók, és lesz majd forradalomból, ellenforradalom, szabadságharcból...Éppen honnan fúj majd a szél.
majd én átkeresztelem
Rettenetes meleg lévén, bár már kockásra ültük a fenekünket, (próbáltam a hasamon ülni, de nem ment) jól esett visszaülni a légkondis buszba, még akkor is, ha tudtuk, hogy több órás, unalmas visszaút vár ránk. És nem! Pali felejthetetlenné tette ezt az utat a vetélkedőjével! Rájöttem, hogy igen jó oktatásban részesültem, köszönettel tartozom Gizikének, a magyar tanáromnak, Cica maminak, a matek tanáromnak, Ági néninek, a fizika tanáromnak.... nem, nem kaptam Oszkárt, de hogy rég szórakoztam úgy, hogy közben még a régi iskolai emlékeimet is mozgósítani kellett, az biztos. 
Összefoglalva ezt a napot: Brad Pitt 1x még Che bőrébe fog bújni, az biztos, Trinidadban szeretnék 1 éjszakát végigtáncolni, és végigkoktélozni, Cienfuegosban felmenni a Palacio Ferre összetéveszthetetlen kék kupolájába....csak megtaláljam a bejáratot! Na ugye, hogy vissza kell mennem...ide is! :D
Palacio Ferre






2011. május 17., kedd

Havanna- első látásra szerelem

"Nálad meddig tart ez a szerelem?
Felelj erre, kérlek, most nekem!
Mikor, hol kezdődött, tudod-e,
Hol a vége és a kezdete?"
Malecon naplementekor


San Cristóbal de La Habana, már a nevébe bele lehet szerelmesedni! Hát még ha meglátod, meghallod, megízleled! Már a város miatt is érdemes Kubába látogatni!
városnévadó katedrális
A szervező képességemre azt hiszem sosem volt panasz. Még az  utazás előtt tájékozódtam a www. kubainfo. net-en, hogy él kint egy magyar fickó, Nagy Tamás, aki arra hivatott kint lenni, hogy bemutassa az országba látogatónak a szivart, rumot, kukifát...:)
Nos, Tamást vasárnapra odahívtam a szállodába, leszerveztük az összes kirándulást, ami a röpke 2 hetünkbe belefér, és amit egy turistának illik látni Kubából.
Az első közös utunk Havannába vezetett. Emlékszem arra a szép szerdai napra. 8 órakor indultunk. Hű, de jó kis nap volt. Mintha a vesztünket éreztük volna. Tamás igazi tourist guide. Tudja  mit kell megmutatni, megkóstoltatni, meghallgattatni az emberrel. 
Kezdtük 1 oldsmobilos városnézéssel. Így tulajdonképp bejártuk a Vedado és Plaza, Centro Habana és Prado részt. A sofőrünk egy kedves hölgy volt, aki nagyon a fülünknek és lábunknak való zenét szolgáltatott az út folyamán. Tamás meg élvezte a 2 nagyszájú nő társaságát, hát így utaztunk mi az öreg autónkkal!
Az autónk :)
Tamás korai kubai éveiben mindenáron rumgyárba akarta elvinni az országba látogató turistát. Meg is kapta, hülye vagy? ki fog akkor rumot inni, venni? :D Így maradt a havannai rummúzeum, ahol kicsiben ugyan, de gyártás is folyik, így a teljes folyamatot maketten, hordóstól, kóstolóstól láthatod. 
Nyami nedü:)

És itt van a legfinomabb "koktél". Melasz (friss cukornádlé), frissen facsart narancslé és RUM! :) Hát valami mennyei! Miután megittunk 2 pohárkával belőle, Tamás közölte, hogy lányok, futva jöttök haza! :) Miért? Hasmenésünk lesz? Neeem! Annyi kalóriát vettetek most magatokhoz, hogy ha a busz után futva jöttök Varaderora, akkor talán ledolgozzátok azt! :D
Indul a rumtúra :)

Bakker! Azért én függő lettem, és ahányszor Havannában vagyok a rum múzeumot nem hagyom ki! :)
Ezután egy laza séta a Vieja-n. Ez Havanna csili-vili, legturistásabb része. Éttermek, gyönyörűen felújított épületek, szállodák, kávézók...mi szem szájnak és fülnek ingere. Meg nekünk a meeting point a továbbiakban!
Vieja-i részlet
Sétánk során megismertük a város legöregebb fájának történetét, a szivargyártás menetét, a jegyrendszert. Mert hogy itt még állami támogatásra jár a rizs, cukor, tej(por), stb. Megnéztünk egy ilyen boltot. Hát gúvasztani kellett a szemem, hogy észrevegyem, hogy ez egy bolt! Megtudtuk azt, hogy itt az számít "bejelentett lakónak", ha le van adva a neve egy ilyen jegyes boltba! Mert hogy nem mehetsz ám csak úgy be, hogy neked van jegyed, kérek 5 kg rizst, vagy 1 db Maggi húsleves kockát, mert hogy ezt is darabra árulják.
Sétánk során 1-1 csoporttársunkról (akik 1 picit lassúbbak, csodálkozósabbak, vagy csak távolabb esők voltak Tamástól) pillanatok alatt készült karikatúra, mert hogy itt ha valaki nem tud zenélni, vagy táncolni, akkor legalább tud rajzolni. Az 1 főre jutó művészek száma meglehetősen nagy, itt Kubában!:)
Eljött az első, szállodán kívüli ebédünk ideje, amit a Cafe Tavernában fogyasztottunk el. És nagyon kellemesen csalódtunk a kubai konyhában. Mert hát a szálloda az hagyott némi kívánni valót maga mögött a fűszerek használatát, illetve nemhasználatát illetően! De itt nagyon finom halat ettem én! 
És az ebéd közben mesés, buena vista social club-os zene szólt, természetesen élőben, igaz nem az eredeti zenészek interpretációjában hallhattuk azt, de hmmm, SON!!!!! :) 
 
zene bona 
 És az a tánc, és az a táncos! :D MESÉS!
Yoel és partnernője
Persze a zenészek és Yoel is kiszúrta, hogy nem vagyunk közömbösek a zenét és a táncot nézve (sem) :). Így nem volt meglepő, hogy volt nekünk zenélés és velünk táncolás! Ebből pedig ismeretség, barátság...
és egy lelkes rajongó :)
Lesétáltuk az ebédet, s közben megcsodálhattuk a növényzetet, mellyel szintén megáldotta az Úr Kubát! És persze mit csodálkozunk azon, ha ebbe az egyébként is buja országba buja növényzet is került. Kukifa! :D Ne mááá!!! Valami akácféle, melynek a bimbója, vagy a termése a férfi nemi szervéhez hasonlít. Nem én találtam ki! Tamás hívta fel rá a figyelmünket! :D
kukifa :)
Elsétáltunk a Capitóliumig, mely megtévesztésig ugyan olyan, mint amerikai megfelelője, benne a világ 2. legnagyobb beltéri szobrával.
(jelenleg felújítás alatt, így nem látogatható!)
Capitolium
De persze közben azért dolgoztam, meglátogattam 2 gyógyszertárat. Az egyik említést sem érdemel, mily meglepő, itt tudnak a kubaiak gyógyszert venni, a másik, a szép, amely múzeum, de üzemel a turistáknak, az gyönyörű üvegkupolás.
gyógyszertári üveg(kupola)
Havanna igazi nagyváros, a maga 1 millió lakosával, ami sokszor 2 millióra felduzzad, mert jönnek a rokonok látogatóba és itt addig maradnak, amíg akarnak. :) Ottlétünk alatt 1 Puerto ricoi énekes adott koncertet, állítólag 1 millió ember előtt. Elképzelhetetlen. Persze, lehet, hogy itt is olyan a sajtó, mint nálunk. Vagy hoztak még 1 embert! :) Ki tudja, vagy a rokont! :D
Ez volt az első igazi kubai élményünk, de messze nem a legautentikusabb, hiszen itt egy gyakorlott, magyar nyelvű vezetővel néztük meg a várost, és csak azt, amit egy turistának feltétlenül látnia, hallania, éreznie kell Havannából. De mi többet akartunk...:D
színház az egész élet      


"Nálad meddig tart ez a szerelem?
Mindegy most, csak addig szép legyen,
Soha nem lesz vége, most úgy érzem,
és el is hiszem! "
m.

2011. május 13., péntek

haverok, buli...rum, rum, és még mindig RUM

Vajon mi lehet a titkuk? Azóta sem jöttem rá, pedig visszamentem ám! Mert hát tenger, vagy óceán máshol is van, pálmafa, homok szintén, napsütés, kedves emberek asszem ez is előfordul pár helyen. Akkor nem lehet más az oka, csak is a RUM! :) Vagy a ZENE :)
ez még csak az alapanyag, édes, finom melasz :)
Mert a rum itt úgy folyik, mint nálunk a csapból a víz. Az meg persze itt nem folyik, vagy néha nem. Mert vannak bejelentett, és előre be nem jelentett áramszünetek. Csak hogy spóroljanak. Ha meg áram nincs, akkor előbb utóbb víz sem lesz! Persze NEM Varaderon. :) Ott áram, víz, és persze rum is van. Néha a borukból kiittuk őket, no nem mintha nagyon jó lett volna! :) De azért a sok koktél, és tömény után felüdítő volt az a kis savanykás vino blanco a vacsora mellé! (Vöröset inkább ne igyál!) 
Az első koktélos élményem nem volt valami pozitív, és ez nem sokat változott a szállodában. Mondjuk ki, sz..r volt, na! :) Végigkóstoltam én mindent! A tequila sun rise-től például kifejezetten rosszul voltam. Nem az a mosolygós, hanem az a homlokráncolós, szemforgatós! brrrr. Arról le is lettem tiltva! Így is elfogyott a tequlia! :) Akkor beszéljünk, nem, nem a hüvelygombáról, hanem a MOJITO-ról. Volt rum, víz, jég,  cukorszirup, lime....csak az a fránya gaz, amit egyébként kiirtani sem lehet a kertemben, na az sokszor elfogyott! A kólát utálom, tehát a Cuba libre nem tartozik a kedvenceim közé, ráadásul ha már ezt iszom akkor "pepsicocacola" legyen benne! Ez meg ugye amerikai, imperialista, kapitalista, embargós szörnyeteg itt, Kubában! 
A szállodán kívül naggggyon fincsi Pina Coládákat ittam! Hmmm, mesés! Főleg Havanna és Varadero között van egy kilátó, ahol csak természetes alapanyagokból csinálnak pina coládát. KI NE HAGYJÁTOK!!!! A rumot te teszed bele! Ha fél üveggel, hát lelked, inkább májad legyen rajta! :) De ha busszal mentek Havannába, akkor megáll a busz 1 helyen, itt is nagyon fincsi a PC. És help yourself van rumból: 2,5 CUC/ pohár. Közben zene, zene, zene...ezek után az út hátralévő része már vidáman folyik a buszon, nem morogsz a vánszorgás miatt, sőt a hőmérséklet is emelkedik...a rumtól! :)
...valahol félúton Havanna és Varadero között
Szóval a szállodában nagyüzem van, nincs csicsamicsa díszítés, cukorbamártás, koktélcseresznye,  rázás, keverés, miegymás...
3.alkalommal már volt csicsamicsa :)
Helyette van egy vájat a bárpultban, ahová beteszik a poharakat és csak öntik, öntik a rumot a pohárba, vájatba, mindenhová. Egyébként itt a kedvencem az Alexander volt. Ez egy Baylis ízére hajazó finomság volt. Csak több, sokkal! :) Persze a kakaólikőr is elfogyott! :) A Lobbiban, de volt a Caffe bárban, de ott meg koktél nem volt. A kettő között meg kb. 20m távolság. ÁÁáá, nem lehet átvinni 1 üveggel, az könyvelésileg nem stimmelne :) Hát így megy ez kérem szépen itt Kubában! :) Egyébként a fene sem értette a napi zárásokat, mert hogy mi is a pincér-mixer  fiúkkal sefteltünk rumilag, aztán stimmelt ott még is minden! :D
Pincér-mixer, igen. Mert sosem tudhattad, hogy éppen hol bukkan föl a reggelinél látott pincér, a lobbiban, a beach bárban, vagy netán a pool bárban? Irtó fura munkabeosztás van. Volt, hogy egyfolytában 1-1 személyt 72 órán keresztül láttuk, csak különböző helyszíneken. Ez alól csak Arnaldo volt kivétel, a Caffe báros, fahéjasszivecskés, just for you, de szép vagy báros! :) Na Ő olyan csókos, olyan értelemben is, de most nem arra gondolok. Hanem a szálloda manager a barátja volt, együtt nézték a baseball mérkőzést., stb, stb. Megjegyzem Alexal rendszeresen kajáltunk mi is együtt! Na és akkor mi van! Tehát Arnaldo volt az egyetlen a szállodában, aki V-P: 15-23-ig dolgozott, szombaton szünnapos volt! Ezt senki más nem engedhette meg magának. Lehet, hogy besúgó volt? Vagy mi! Mert ott még vannak. Jaj persze nem mintha itt nem lennének, de most arra a régi rendszerre gondolok, amikor nem tudhattad, hogy ki figyel, hol, miért- és nem mondta meg a PIÉRT! Max. felírták, lejegyezték, álnéven. Na itt még mindig van ilyen. És ez nem paranoia. Megtapasztaltuk! Mert mi barátkoztunk, és azt ugye nem igazán lehet, vagy is lehet, de nem akárkivel, mert itt jön ugye a szexturizmus! :) A kubai kormánynak van egy olyan fixa ideája, miszerint a turista jöjjön is, meg ne is, költsön is meg ne is...de ha már itt van és költ, az az államé legyen! Ne hívja meg sörözni, ne fizesse be a kubait, mert akkor netalán látni fogja, hogy van másmilyen élet is, arra fog vágyakozni, oszt el akar menni az országból. És ezért bármire képes lesz, még a testét is áruba bocsátani. A turista meg elmegy vadászni, meglövi, hazaviszi, megsüti, mind megeszi...és ott van, ahol a part szakad.
Szóval az első bulink a szállodai animátorokkal volt. (ált. 10 CUC/fő)
  • Havanna Club, Varadero. Pffff. Neeeeee! A hangulatunk fergeteges volt, hát ha 5 magyar lány elindul...:)Csili vili régi meseautóval mentünk, amiben irtó klassz zene szólt hmmm, bár csak a buliban is ilyen lett volna...de nem, disco, latin disco, feldolgozások. Hééé, és hol a salsa, merenge, bachata...? És hol vannak a kubai táncosok? Mert, hogy nem itt, az biztos! Mondtuk is José Luiséknak, hogy ide többet nem. Mi SALSÁT akarunk, Kubát, nem Európát. Azt tudni kell, hogy Varaderon elég sok szórakozó hely van, de nem minden nap van nyitva mindegyik, és bizonyos napokon 1-1 helyet jobban preferálnak. Tehát, ha a taxisnak azt mondod, hogy vigyen el egy jó szórakozó helyre, biztos, hogy ott kötsz ki, ahol aznap a  legtöbb külföldi tolong! De ha Te ezt akarod! Hát mi nem! Ja, és a szállodai animátorok ezekre a helyekre ingyen mehetnek be, ne fizesd be őket, sőt, ők még vmi százalékot is kapnak, ha több embert visznek. 
  • 62.utca- na VÉGRE, erre vágytunk. egész nap élő zene éjfélig, meg műsorok! Tánc, zene, az utcán :) Ingyenes, tehát ide el tudnak jönni a kubaiak, ezért itt van a legnagyobb rendőri, csendőri, besúgói, figyelői jelenlét. Razziáznak is rendesen. Aztán viszik a kubait, ha túl sokat, túl feltűnően van a szőke turistával! Aztán éjszakára benntartják, kap 1-2 pofont is, majd figyelik és zaklatják még a  családját is. Szóval ez ezzel jár. Ha ilyen előfordul, nem kell beavatkozni, nem minket visznek el, ők vállalják ezt azzal, ha velünk, együtt mutatkoznak.
  • Casa de la Musica: speciális hely. Néha koncert van, máskor műsor, zene, tánc. Itt nagyon sok kubai előfordul, ugyan is Matanzasból is ide járnak át szórakozni, és 2 órakor viszi vissza őket a busz Matanzasba. Akkor gyakorlatilag kiürül, csak az a pár turista marad, aki letévedt ide! Én szeretem ezt a helyet, még akkor is, ha nagyon sok reggaeton van! Melléfogás azért itt is volt! :D
  • Mediterraneo: az egyik nagy kedvenc. Kerthelységes ronyó hely, de irtó klassz együttesek lépnek fel mindig, aztán éjfél után itt is reggaeton, meg latin disco.
  • Pirata: hát kb. 5 percet tartózkodtunk a 3. alkalommal itt, aztán hanyat-homlok menekültünk a Casa de la Musicába. Gondolom ez sok mindent elmond. Baromi messze is van, még jó, hogy az Argentin fiatalok fizették a taxit :) Pedig nagyon exclusiv hely. 1 barlang. De szintén nagyon turistás.
  • Rumba, Mambo: egyik helyre sem sikerült eljutni, mert itt nincs minden nap buli, és amikor volt, mi pont nem voltunk Varaderon. Tehát van még mit bepótolni.
Összességében rá kellett jönnünk, hogy igazi salsa buli kevés helyen van, még kevesebben szeretnek és tudnak már salsázni. Kuba mostanság úgy hirdeti magát, hogy a buena vista stíluirányzat óta új stílust teremtettek, melyet egyszerűen new buena vista stílusnak titulálnak, és ez nem más, mint a cubaton. Mindenhol, mindenkor ez a zene szól, gyakorlatilag mindenkinek van CD-je.
Rengeteg zenét hoztam haza nagyon okosan. Általában 10 CUC-ba kerül 1 CD. A szállodában meg egész nap szól a jobbnál jobb zene. Nem kellett mást csinálni, csak összeismerkedni a zenét szolgáltató úriemberrel. Nálam mindig van pendrive. Zene pendrive-re föl, laptopra át, ezt ismételni párszor! :) 5 CUC -ért nagyon sok CD-i hanganyagot hoztam haza, így mindenki jól járt! 
Igazi jóféle salsa zenét még mindig a bárokban hallhatsz, és táncolhatsz is, de ne lepődj meg, hogy  nem a fiatal korosztály fogja ezt a táncot művelni. 
Persze minket meg nem kell félteni, megtaláltuk mi annak a módját, hogy földön, vízen levegőben, reggel, délben, este táncoljunk, fiatallal, öreggel egyaránt. :D
Hoztam haza rumot, zenét, homokot, lehet hogy még sem ez a titok nyitja, hanem a napfény, óceán, kedves emberek...? :)



2011. május 8., vasárnap

...az már akkor a Karib tenger?


 Ami nekünk Siófok...volt, régen..., az Kubában ma Varadero. Ha azt mondod voltál Kubában, Varaderon, akkor Te nem Kubában voltál. Miért mondom ezt? Ez már anno a jómódú, amerikai befektetőknek épült, nem a "pórnépnek" Na most ez csak annyiban változott, hogy manapság nem gazdag kubaiak (biztos van olyan is ) üdülnek itt, hanem a világ minden égtájáról érkezett turistákkal vannak tele a szállodák, utcák, éttermek, nem beszélve a zenés táncos szórakozóhelyekről!
Az ujj,  amely Miami felé mutat! :)

Habzsi dőzsi van itten, kéremszépen! :) Sőt, kiváltságosak azok a kubaiak, akik itt dolgoznak, mert a havi keresetüket szépen kiegészítik a seftelésből, borravalókból, vagy akárcsak a "szexturizmusból". Igen, persze hogy van ilyen, de erről nem most! :)
Szóval a városban épp annyi látnivaló van, mint Siófokon. Nagyjából semmi! :) A többi helyhez képest, persze!
Érdemes úgy kezdeni a városnézést, hogy felülsz 1 hop on hop off városnéző buszra.  5 CUC/day. Ami, ha a taxiköltségeket nézzük, akkor nagyon jó áron van. 10-20 óra között közlekedik. Jegyet a felszállást követően tudsz venni a buszon. Ne dobd el! Még az utazás után se! Tömbből leszakított jegyről van szó, minden nap más más színű. Pl: hétfő fehér, kedd rózsaszín...A dátumot nem nézik, tehát, ha 2 hétig vagy...:) Persze az első járaton ne vedd elő, hogy neked már van jegyed. Az utolsó járaton meg elkérik a jegyedet, de közben....:) Tipikus magyar hozzáállás, mi? :D
menetrend a Tortuga előtti megállóban

megállók

Mivel a város 1 hosszú, keskeny földnyelven helyezkedik el, 1 főutcával, és 1 gyorsforgalmi :) (se forgalom, se gyorsaság) úttal, így a busz minden látnivalót érint, azaz tudni fogod hol van: az összes szálloda, az összes piac, szórakozóhelyek...
Látnivalók: 
  • Helytörténeti Múzeum, mely elsősorban az épülete miatt érdemleges! "Kell egy ház, lenn az óceánpartján, majd ha végleg visszavonultam..."
Coloniál stílus

"Mert tudom már rég, hogy ez az amit szeretnék."

  • Josone Park: a helytörténeti múzeummal szemben, a főúton. Nagyon szép képeket lehet itt készíteni!
Borura derü :)

  • Punta Hicacos: azok számára,  akik az érintetlen vadvilág iránt érdeklődnek. Majd szeretném látni!
  • Al Capone étterme! A maffia főnök is nyaralt Varaderon! Tortugától 5 perc sétára!

El Capone étterme az útról nézve

Persze vannak szép házikók, Che képek a házfalon, minden igényt kielégítő supermarketek, éttermek, de azért Varaderon a legszebb az óceánpart.
egy kis romantika mindenkinek kell! :)
 
Ami ugye nem a Karib-tenger! Pedig hát Kubát a karibi térség szigetének hívják. A trópusi fekvésű Karib-tenger a Mexikói -öböl és az Atlanti- óceán között fekszik, csak közötte ugye ott van Kuba. Nomármost a Bahamákat is a Karibi- térségbe sodorják, aztán a Karib- tengerhez semmi köze, tehát barátosnőm azon csodálkozása, hogy Ő nem a Karib-tengerben, hanem az Atlanti- óceánban fürdik, ugye nem is olyan meglepő! Hiába no, az oktatási rendszerünknek van néhány hiányossága, hiszen sok magyarországi helyet sem tudunk elhelyezni a térképen! :) Pl. Vác az nem Érd mellett van, ugyeeee? :D És Balatonból is van kettő! Közötte meg jó nagy távolság! :)
Így, amikor ülünk a hop on hop off buszon, és  balra látható a gyönyörű víz, amelyben fürdünk és jobbra tekintve szintén látszik 1 kevésbé szép partszakasz, (sziklás, hullámosabb) előttünk meg a szárazföld, és a barátnő örömteli felkiáltása, hogy akkor az már ugye a Karib- tenger, hát annyira édes volt, hogy megígértem, hogy fürdünk majd a Karib- tengerben, nem is akár hol, magán Cayo Largon, a Karib- tenger gyöngyszemén! :) És persze látni fogjuk Kuba másik felét, ami már tényleg a tenger partján van, és hogy higgye el, ennél csodálatosabb partszakaszt ott sem találna, így beletörődött, hogy Ő bizony az óceánban fürdik! És ez tény!
egy kis földrajz!
Mikor kigyúltak a fények, minden más lett.
A SALSA zene éltet, most már érzem. 
Ha a zenélésnek vége, egyszer végleg.
Tudom már rég, hogy mi az amit szeretnék.

Kell egy ház, lenn az óceán partján, majd ha végleg visszavonultam.


Majd kiülök a partra, bármikor ez jó.

Szivar van a számban, csak a SALSA szól.
Élvezem a napfényt, ahogy tűz.
Mert tudom már rég, hogy ez az amit szeretnék.

2011. május 2., hétfő

manana

Tudtátok, hogy a manana nem csak holnapot, hanem reggelt, de még azt is jelenti, hogy majd? Hát nekem sikerült ezt rögtön az első napon megtanulni! MAJD! Nekem, akinek a 3msp hosszú idő!:)

Szóval jobban tettük volna, ha előző este kicsit figyelmesebben közlekedünk a szállodában. Tudjuk be annak, hogy nagyon fáradtak voltunk, és ezért nem konstatáltuk azt, hogy bár AI ellátás van, az nem azt jelenti, hogy akkor kapunk reggelit, amikor nekünk kedvünk tartja! :)
Simán felkeltünk 8órakor, ezzel nem is lett volna baj. Megittuk a kávénkat, mert mindketten azzal működünk. Javaslom, hogy vigyetek magatokkal vízforralót és kv-t. Nem azért mert nem jó a kv a szállodában, hanem mert, aki csak azzal indul reggelente, annak a vizet fel kell forralnia! Tudjátok, hasmenés, hányás. Elkerülheted! :)(egyébként az étteremben NE igyál kv-t, inkább a lobby vagy pool bárban, du. pedig a caffe bárban) :)
(Ez volt az első kép, amit reggel a teraszra lépve megpillantottam)
Szóval komótosan kipakoltunk a bőröndünkből. Mivel a csomagba is lassan került be a sok ruha, így elment az idő a kipakolással. 3/4 10 kor elindultunk reggelizni. A személyzet meg már terített az ebédhez. Nem hatotta meg őket a cillamillás pillantás. Reggeli csak 1/2 10ig! Éhen halok szégyen szemre az AI szállodában! De ha AI, akkor csak van valahol kajaaaa? Nem? 
(Étterem előtti képrészlet)
3  perc alatt kiderült, hogy 10 és 17 között  a pool bárban lehet az étkezések között valami nasihoz jutni! 10 óra volt! Kértem a bácsit, üssön össze nekem 1 melegszendvicset. Nagyon csodálkozott, hogy ki az a bélpoklos, aki a reggeli után fél órával már enni akar? Mondta, hogy manana! :) Mi van? Ma nem lesz nyitva, csak holnap? Nem tehetik ezt meg velem. Megkérdeztem, hogy hol lehet akkor valami harapnivalóhoz jutni? Itt! Csak még nem hozták át a nasihoz valókat az étteremből! És mikor lesz ebből szendvics? Manana!  Later? Sí, sí, sí! Jó. Mérgemben és éhségemben megettem 2 banánt. Már ez elég lett volna, de én addigra már csakazértis enni akartam. A bácsi megkérdezte mennyi szendvicset kérek. Gondoltam melegszendvics , abból jöhet. 4. Mutatom az ujjaimon. Bácsi visszakérdez, 4? Iiiigen, de gyorsan. Furcsán nézett rám, nem értettem miért. Csak akkor , amikor nagy sokára (11órakor) megkaptam a 4 szendvicset, 4 külön tányéron. Aznap a szendvicshez járt chips. Én túl voltam 2 banánon, 2 kávén, 1 koktélon. :) 3at böcsületből megettem! A világ  sok helyén éheznek az emberek, pl. itt Kubában is, én meg... Nagyon elszégyelltem magam, soha többet nem hagytam ott ételt a tányéromon, nem pazaroltam. Inkább 2x szedtem, ha valami ízlett.
11-re jött a telepített idegenvezető a szállodába. De mi lekéstük! Így mindent saját magunk fedeztünk fel.
A szállodában 24 órás pénzváltó hely van. Cadeca. Nagyon kiváltságos helyzet ez. Jól is váltanak, helyben is van, és bármikor élhetünk ezzel a lehetőséggel. Éjjel- nappal! Sok 4-5xos szállodának nem volt ilyen kedvező helyzete. Mondjuk elég sokszor tartanak szünetet, vagy a számítógép nem működik! de hát itt manana van ezerrel! :) No problemo, gyere vissza később, és nem adod nekem a papucsod? Nem, mert én is szeretem. de esküszöm, ha legközelebb visszamegyek, nekiadom! :)
A park tényleg gyönyörű. Legalább ez igaz volt a leírásból. Ősfás, pálmafás, virágos, gondozott.
 (Háttérben egy buxus tortuga :) )
Az idő továbbra sem emlékeztetett arra, hogy a karibi térségben vagyunk. Nagyon fújt a szél, de a nap sütött. 1 elég csúnya hidegfront végét kaptuk el. Ugye milyen jó, hogy az 1 héttel előbbi piszok olcsó út nem jött össze? Minden rosszban van vmi jó! Kollégám felvilágosított, hogy Kubában arra figyeljek, ha jó idő van, és nem fúj a szél, azonnal menjünk le az óceánhoz fürdeni. Megértettem miért mondja. Reggelente az első utunk a partra vezetett, és csak utána mentünk enni. Hullámos, szeles beach, irány a város, sima víz irány a part. 3 féle jelzés van a parton! Zöld: vízbe menni, vízbe vinni, vízen menni mindennel lehet. Sárga: bemehetsz gyalogszerrel. Piros: minden TILOS! Na jó, a bokádat érheti a víz, úgy is kapsz a nyakadba is! :) Az életmentő meg könyörtelenül kifütyül! Első nap rögtön a fodros, habos, fütyülős vízzel találkoztunk. De hol a jelzés? A Balatonon komoly viharjelző rendszer van kiépítve. Gondoltuk itt, ahol a hurrikánok sem ritkák, komoly riadórendszerük van . Ahogy azt Móricka elképzelte. Nézzed csak! :)
(a komoly viharjelző)


...és ilyen, ha nyugodt, sima a víztükör. 1000féle színárnyalatot fedezhetsz fel. Minden nap más más színű csoda. Hihetetlen. Nem lehet betelni vele! Csak szuperlatívuszokban tudnék róla mesélni!
(a vitorla színe korrelál az óceán színével)
Nekünk volt a legszebb partszakaszunk. Saját beach bár, pálmafák, nádtetős napellenzők, katamarán, vízibicikli, pipa, békatalp...meg strandröpi pálya!
A napágyakkal vigyázz! Kevés van belőle és komoly vadászösztönre vall, ha találsz 1-1 épet belőle! Ezért mi reggeli előtt mindig ott kezdtünk, strandcucc le, mi fel reggelizni, majd 1 normál kv a  lobbiban, aztán vissza a partra. Mondanom sem kell, hogy az ágyat a legritkább esetben használtuk. Szinte alig feküdtünk a parton. Helyette inkább visszértornát végeztünk a szép lábért és a feszes popsiért. Gyaloglás a vízben, közben lelki élet élése, nevetés, fürdés, fotózás, beszélgetés a helyi emberekkel, tánc a vízben... És már is eljött az ebéd.

Vigyázz a nappal. Használj magas faktorú naptejet. Észrevétlenül le lehet égni, de nagyon csúnyán. Láttuk!  Mi mindig a fák árnyékában a napernyő alatt tartózkodtunk. És még is tartós, mély egészséges napbarnított bőrrel jöttünk haza, nem pedig leégve, rákpirosan! :)
A délutáni felfedező körutunkon a szállodában 1xcsak magyar hangot hallunk a hátunk mögött. Sziasztok lányok! :)  Rajtunk kívül a szállodában 3 magyar barátnő volt. 2 nappal előttünk érkeztek, és nagyon örültek nekünk, mert meghoztuk a jóidőt! Mi, akik  olyanok voltunk, mint a gyermekdalban...tudjátok azok a fázós madarak :) Milyen lehetett itt pár napja?! :)
Délután 4 óra felé betértünk a Cafe bárba 1 kávéért. Ezt szokásunkká tettük. Rögtön kérdezte Arnaldo, hogy honnan jöttünk. Magyarország! Ááá, Jó napot. Szép vagy! Jött magyarul a válasz! És összedobott 1 capuccinot just for you felszolgálással. Tetején fahéjból virágocskával. És ezek után én mindig így kaptam! :) Csoda, hogy kávéfüggő lettem?! :)
Elmentünk a délutáni táncórára, amit a szállodai animátorok tartottak. 2x voltunk, először és utoljára! :) de ahhoz jó volt, hogy megismerkedtünk a szórakoztató személyzettel is. José Luis és Alan nagyon kedves kubai fiúk voltak, akik elvittek bennünket szórakozni 2x, utána levették rólunk a kezüket, mert látták, hogy boldogulunk mi nélkülük is. Mondjuk kerültük őket, mert messziről kiabálták, hogy magyar lányok gyertek táncolniiii. És a mikrofonba ordibálták a nevünket. Micsoda népszerűség!
Kezdtük szépnek látni a szállodát. Így, már az első nap. Mi lesz itt 2 hét után. Még nem tudtuk, de ha sejtettük is volna akkor sem csinálnánk másként semmit. Vagy talán még is? Talán ezt a mananat hamarabb élvezném...még jó hogy volt rá lehetőségem, és remélem még lesz is! :)
HAKUNA MATATA! Csak annyit jelent, szép az élet itt lent! :D