Önállósodjunk

Capitolium más perspektívából

Több okból kifolyólag is vissza akartunk menni Havannába. Az egyik egy nagyon banális: mindkettőnknek lemerült a fényképezőgépe pont ott, pont akkor! :) Ez mekkora lúzerség. Ezért innentől kezdve nagyon figyeltünk a fényképezőgépek töltöttségére. Mert nem azzal volt a baj, hogy nem volt rajta hely, hanem hogy szuflával nem bírta. Fránya 110V.  Jó tanács: nagy út előtt 1 éjszakára tedd fel töltőre a gépedet, mert a 110V miatt sokkal lassabban töltődik itt fel  minden. Kivétel én! :D

Mozaik egy parkban a Plaza Vieján

A másik ok, hogy ej, meg tudjuk mi ezt önállóan is csinálni. Sajnos csak én voltam nagyon bátor, már így elsőre is, aztán barátosnő is látta, hogy nincs itt semmi probléma, maradhattunk volna úgy, ahogy eredendően terveztem, de hát mi csak reggel mentünk, és így sajnos este jöttünk is.

Sancho Panza :)

A 3. :) Persze, hogy!

Varaderoi sétánk során, míg várakoztunk kubai ismerősünkre, pont egy kubainfo előtt tettük azt. Gyorsan beszaladtam, és megkérdeztem, hogyan tudunk Havannába menni? Busszal.36. utca. Viazul, távolsági autóbusz. Előre meg kell váltani a menetjegyet, itt az irodában, itt is kell kifizetni, majd a buszindulás előtt fél órával meg kell érkezni, mert eladhatják a helyünket, ha nem vagyunk ott! :) Napi 4 busz jár oda, s vissza, 10 CUC/Fő/ út. Ha csak jönni menni akarsz, érdemes a 8 órásival menned, és az utolsóval jönnöd, ami legutóbb 17. 00kor indult (ennek jelentősége lesz, mert ekkor még 18kor indult vissza) Beleszámítva azt, hogy az út hossza távolságban 140km, időben: 2,5-3 óra. Mindezt szinte végig autópályán teszed meg!!!! Hát nem marad sok időd Havannára! :)

Park

Kilépve az irodából barátnő megint megdöbbent, amikor mondtam, hogy megvannak a jegyek, és mi a metodika. Neki eszébe nem jutott volna, hanem elment volna a buszpályaudvarra, mint itthon, és kész. Na ez itt nem működik. Lehetőleg előző napokban vedd meg a jegyedet, mert könnyen lemaradhatsz a kinézett járatról! :)

Művészi pálmafák

Korai reggeli a szállodában, némi szendvics készítés után indulás a buszhoz.  Taxi (annyiba került mint, a buszunk Havannába! :))

Pályaudvaron: Jézusom, a pecsétek és az indigók országába kerültem! :) A papírt, amin igazoltam a jegyek vételét, átadtam a jegykezelő kisasszony-nagysasszonynak! Aki megnézte a listáján!!, hogy szerepel e a nevem rajta- mellé pipa. Egy ősrégi pénztárgépbe beütötte, hogy váltottam jegyet, ami kiadott 1 sajtcetlit, amire 4 bélyegzőt nyomott, éppen hogy csak elfért rajta, szerintem, ha lett volna hely, akkor még rányomott volna 5-öt is! :)

utcai zenészek

A busznál elkérik a jegyet, majd a csomagot a csomagtérbe be kell tenni, erre újabb jegy, pecsét, lista... A buszon gondoltuk lássunk is, előre ülünk. Á, felejtsd el. Oda a buszkísérő-népszámláló, másik kulcsos ember ül. A másik oldalra meg szintén valami egyenruhás. Irány  hátrább. Indulás előtt megszámláltak, nyilvántartásba vettek, és indulás! 
Akkor most beszéljünk a busz légkondícionálójáról. Mellbe vágó, csontba harapó, hibernáló istennyila. Egyébként is ki lehet bírni a kinti hőmérsékletet, de jó, menjen a légkondi. Na de ennyire. Hogy amikor leszállok Han Solonak érezzem magam? (Legközelebb már  farmerban, farmerkabátban, a repülőről elhozott takaróban, kendővel a nyakamon, vagy néha a derekamon ültem a buszon). Kifejezetten jólesett, amikor a busz a sokadik megálló után 20 perces pihenőt tartott a koktélos helyünknél, (biztos túlmelegedett a légkondi, és hűteni kellett) és bár a jeges koktél annyira nem hiányzott, de ezt a Pina Coladat nem hagyhattam ki! TV is volt a buszon. Láttunk is valami öldöklős dokumentum filmet Castroról, meg Che-ről! Ettől csak jobban fáztunk. Alig vártuk, hogy megpillantsuk végre Havannát. A csatorna utáni első megállónál érdemes leszállni, az a Plaza Viejahoz nagyon közel van. 

Az egyik  Casa de la Música :)

Szerelem ez, és bár még csak óvatosan kóstolgatom, de ez nagyon tetszik. Még nem esek neki, még csak simogatom, kiismerem.

Picit nehezen igazodtam ki a könyvben található térképen, és erről eszembe jutott, hogy a nők megforgatják a térképet, persze, hogy én sem tudtam, hogy merre van a balra. Azt, hogy hol vagyok, már konstatáltam, de merre induljunk a Plaza Vieja felé? De azért megtaláltuk. 

Sarokház

Amíg eljutottunk a találkozási pontig, addig csalafinta kubaiak meghívatták magukat valami hihetetlen lepusztult krimóba, és valami észveszejtően sok pénzt fizettünk ki pár koktélért, és még csak a koktél sem volt jó. Na mindegy. Több is veszett Mohácsnál. 

Hadtörténeti múzeum

Miután találkoztunk újdonsült kubai ismerőseinkkel a 4 ember kb. 4 felé akart menni. Így barátosnővel megbeszéltem, hogy találkozunk a buszpályaudvaron  legkésőbb 5kor, és a kezébe nyomtam a jegyet, és a nyakamba vettem a várost, hónom alatt a "bibliával", kezemben a már feltöltött fényképezőgéppel, balomon Erickel, aki még hasznosnak is bizonyult, mert egész belejött a kalauzolásba, bár gyalogolni nem szeretett, de ez legyen a legkevesebb. :) Angol tudásának, és intelligenciájának hasznát vettem. Azt mondjuk felettébb sajnálta, hogy Havannába vagyok szerelmes! :)

Hotel Nacional makett

Makacs vagyok és önfejű. Tehát ragaszkodtam, hogy mit akarok látni, megkóstolni Havannából. És amit látni akartam, persze láttam is. Bizonyíték a sok sok fénykép. Innentől kezdve (meg az azóta 2x 1 hétnek, amit itt töltöttem) elkalauzolok bárkit! :) Persze nem a peremkerületekben! :)

Híres ember szoba a HNC-ben

Picit izgultam ám, hogy hogyan szedem össze a barátnőt. De minden rendben volt. A megbeszélt helyen, a megbeszélt időben ott voltunk (akkor), és így nyugodtan, de fájó szívvel búcsút vettünk Havannától. Nem tudván azt, hogy látjuk, érezzük e még valaha, csak reménykedtünk abban, hogy a sors kegyes lesz és lesz viszontlátás, és nem  csak istenhozzád!

bár a HNC-ben

Visszautunk a koktélozós pihenőpontig az élmények megbeszéléséről szóltak. Onnantól azonban...rémálom! 

patio

A busz 18-kor indult. Tehát elméletileg bőven 9 előtt ott kellett volna lennünk Varaderon...aha, ahogy azt Móricka elképzelte.
Én türelmetlen vagyok, elismerem. De, hogy 1 tankolás 1 órát vegyen igénybe?!  Matanzasban megálltunk a szokott helyen, majd 1 benzinkútnak látszó helyen ismét. Jó, tankoljunk. De itt az sem megy olyan egyszerűen. Össze vissza telefonálás! Buszsofőr, másik kulcsos ember, mert egyedül nem indíthatja el a buszt, benzinkutas, kutaskutas, mindenki csak telefonál, kiabál és gesztikulál. Közben besötétedik, és látom, hogy nagy nehezen elindul a kút számlálója. Hány literes egy busz tankja? Úristen, 500 litert mennyi idő alatt lehet megtankolni cseppenként szerintetek? A busz majdnem a bal oldalára dőlt a nyughatatlan, türelmetlen utasoktól, hogy mi a fene történik ott lent. Mi már nagyon éhesek voltunk, és vacsora csak fél10ig van a szállodában. És a buszpályaudvar meglehetősen messze van a szállodától. Meg kell oldani, hogy odaérjünk vacsira, de a busz csak nem akar indulni. 

Sarokház

Megpróbáltam elmagyarázni a kucsos embernek, hogy ha 1x, valamikor Varaderora érünk, minket tegyenek ki a gyorsforgalmi út kezdetén, mert a Tortugához az közel van, és akkor gyorsan "hazaszaladunk". A bácsi vagy nem akart, vagy tényleg nem értett engem és a problémámat, csak zavart vissza a helyemre, hogy ott üljek, ne mászkáljak. Bepróbálkoztam a buszsofőrnél is, de olyan érzésem volt, hogy direkt nem akarnak megérteni. Picit pipa lettem! :) Aztán fél 10 előtt 5 perccel megérkeztünk Varaderora, és csodák csodája, megállt nekünk a busz. Még hálálkodni is elfelejtettem, úgy a nyakunkba kellett vennünk ezt a távot, hogy odaérjünk a vacsora végére. 

Pap és apáca nevelde :)

De megcsináltuk...ezt is. Barátnő csak azt hajtogatta, ha késünk is, akkor is vacsorázunk, mert ő aztán nem hagyja annyiban. Nem kellett. A személyzet csak ránk nézett, és megkérdezte: "Havannából?" :)

Színház az egész világ

Úgy látszik a fél 10 után beeső szállóvendégek látványát csakis ez okozhatja. Lehet, hogy e miatt módosították a menetrendet? A sok késői vacsoráért? 

angyaltornyos