"Néha van, hogy túl hossz az út, s elfelejted honnan is indult.
S néha van, hogy menned kell tovább,
Búcsúzol még akkor is, ha fáj, de nem maradhatsz már! "
S néha van, hogy menned kell tovább,
Búcsúzol még akkor is, ha fáj, de nem maradhatsz már! "
De a napot, óceánt, pálmafát és persze még nagyon sok mindent, ami Kubát azzá tette számunkra ami, azt nem hozhattuk haza.
Fájó szívvel búcsút vettünk mindattól, amit először csúnyának és nemtetszőnek láttunk. Aztán kiderült,hogy DEHOGY!
Próbáltuk az utolsó pillanatot is kihasználni, így a délelőttünket a parton töltöttük. 12-ig kell elhagyni a szobát, amit nagyon szigorúan vesznek ám. És ha nem, hát fizess! Persze, hogy késtünk, és persze hogy nem fizettünk.:)
Utolsó ebéd, utolsó városnézés, utolsó kávé, utolsó beszélgetés, utolsó ölelés- Kuba visszavár!
A transzferbuszra szó szerint bőgve szálltunk fel, azok a magyarok, akikkel együtt utaztunk meg is jegyezték. Ej, nektek aztán jól sikerülhetett a nyaralás. Miért, Nektek nem? Hát ennyire biztos nem!
Könnyeinket nyelve mentünk a repülőtérre, hogy visszautunk tortúráját elkezdhessük...
Tudtuk, hogy túlsúlyunk van, ezért igyekeztünk szimpatikus check in pultost keresni, ami sikerült is. Annyira elbűvölőek voltunk, hogy későn vettem észre, hogy nem Bécsig, hanem csak Düsseldorfig csekkolt be bennünket a fickó. Akkor gyorsan magyarázkodni kezdtem, és csak ekkor kérte el a rep. jegyünket! :) Mondta, hogy sajnálja, de nagyon nagy a sor, lassú a rendszer, már nem tud módosítani rajta. Hú, azt még nem tudtuk, hogy ezzel milyen kálváriát indítunk el Düsseldorfban...Tehát ha így utaztok, figyeljetek a kubai csekkolásnál! :)
A tranzitváróban elköltöttük az utolsó pesoinkat is, többek között beszereztem egy vény nélkül is kapható ALTATÓT! Minden esetre felkészülve.
A visszaútra nem voltunk olyan szerencsések, hogy oda üljünk, ahová mi szeretnénk...de ez már csak így van a visszautakkal.
Így elöl középen kaptunk helyet! :( Még ez is. Kiosztottam az altatókat. Mindenkinek jutott 2-2! Be is vettük némi alkohollal...és mindenkinél hatott, kivéve engem!!! MIÉRT?! Szédelegve töltöttem a 9 órát, míg mellettem, előttem, hátam mögött...szóval az egész gép gyakorlatilag aludt. Pedig a visszautunk éjjel történt!
Düsseldorf. Túlsúly. Eszeveszett pakolásba kezdtünk, hogy átrendezzük a csomagokat, csak arra nem számítottunk, hogy az ésszerűen becsomagolt cuccok, most kaotikus összevisszaságban fognak leledzeni mindenhol, így fordulhatott elő, hogy a fekete kukászsákba begyömöszölt hintaszék, mely idáig a nagybőröndben foglalt helyet, sehogyan sem fért el, így a kezemben húztam magam után. Megszaporodtak a szatyrok is. Az ellenőrző pontnál áthaladnak a csomagok, gondosan kivettem a laptopot, és úgy éreztem megtettem minden óvintézkedést azzal, hogy a hófehér homokot tartalmazó vizes palackot előre bemutattam a vámosnak, hogy van nálam 1 üveg, tele fehér porral, amely homok! pffff. Láttam barátosnőtől is kidobáltattak 1-2 dekorkozmetikumot, mint folyadék, de én nyugodt voltam.
Folyadék, van önnél? Hallom a kérdést. Nincs. FOLYADÉK VAN ÖNNÉL? Nincs. Legyen kedves kinyitni a bőröndöt, ide félreállni, és ha végeztünk még a kollégával is a gyanús fehér port tartalmazó palackkal együtt egy vizsgálatra elmenni szíveskedjék! Elég sok szempár szegeződött rám hirtelen. Na, nincs itt semmi látnivaló! :) Kinyitom a bőröndöm...abban a pillanatban bevillant, hogy az átpakolás miatt az egész piperecuccom ide került, a vizes fürdőruha, fehérneműk stb közé. Persze tételesen átvizsgálták, és mint valami véres kardot emelték a magasba, hogy ez mi? Kontaklencsefolyadék:, maradhat, ez mi? bőrfertőtlenítő. Maradhat. ez? Na b...meg a Chanel parfümöm. Na ne, ki ne dobd már, nagyon drága, ok maradhat. ez? A fiamtól kaptam azt a parfümöt. Ne dobd már ki. Maradhat! ez mi? Vichi stift. elég drága nemáááá. Marad! :) Ekkor már elég jól a figyelem középpontjába kerültem, hogy milyen jól alkudozom! :) Ez mi? Naptej. Hogy ne essék a vámos becsületén csorba, mutatja, hogy de ez önmagában több, mint 200ml!!! Az alján lötyögött még néhány ml lötty. Nagy kegyesen mondom, akkor dobd ki! :) Na és mit rejt a fekete zacskó. Széket! Na, ekkor már volt némi kuncogás is. Megnézhetem. Hát nem nagyon, elég jól becsomagoltam, De azért kilyukasztottam a zacskót, hogy ott lehet kukucskálni! :) És igen. Visszazargatott zárható zacskóért. 2euroért 2 ilyet kaptam, Újra sor, öv és cipő levétel, át a kapun, a vámos karjába, hogy fáradjak vele a fehér port tartalmazó üvegemmel. :)
Mondtam, hogy homok Cayo Largoról, de megnyugtatott, hogy akkor semmi baj, bevizsgálják a jelenlétemben, és már vihetem is a homokomat. S bár tudtam, hogy mi van benne, még is kellemetlen élmény volt, annak ellenére, hogy a fiatalember nagyon kedves, udvarias és vicces volt.
Ha már haza, akkor gyorsan. De sajnos több órás kényszerpályán voltunk itt, így sikerült újabb parfümöket beszerezni, enni, és gyakorlatilag ülve elaludni a bárban!
A többi már ment, mint a karikacsapás. Bécs landolás. Gyermek a váróban...és ott az a fogszabályzós lakli kölök...hát persze, hogy elsírtam magam! Itthon vagyok, itt a helyem, de valami végérvényesen megváltozott. Manana- majd- nem rögtön, azonnal. :)
A visszaútra nem voltunk olyan szerencsések, hogy oda üljünk, ahová mi szeretnénk...de ez már csak így van a visszautakkal.
Így elöl középen kaptunk helyet! :( Még ez is. Kiosztottam az altatókat. Mindenkinek jutott 2-2! Be is vettük némi alkohollal...és mindenkinél hatott, kivéve engem!!! MIÉRT?! Szédelegve töltöttem a 9 órát, míg mellettem, előttem, hátam mögött...szóval az egész gép gyakorlatilag aludt. Pedig a visszautunk éjjel történt!
A többi már ment, mint a karikacsapás. Bécs landolás. Gyermek a váróban...és ott az a fogszabályzós lakli kölök...hát persze, hogy elsírtam magam! Itthon vagyok, itt a helyem, de valami végérvényesen megváltozott. Manana- majd- nem rögtön, azonnal. :)
Folyt. köv.! ...
"Van az úgy, hogy sírni volna jó, de a könnyem mégsem látható.
Van az úgy, hogy félek ennyi volt,
Minden összeomlik, mint egy vár és nem bírom már!"
Van az úgy, hogy félek ennyi volt,
Minden összeomlik, mint egy vár és nem bírom már!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése