és ha baj van?

Ilyen is van Kubában! :)

Allergia I.

Rákok és a fokhagyma...csók kizárva! :)

Santiagóból hazafelé én vezettem. Fittipaldiként nyomtam a gázt, melynek hatására az odaút 17 órájából 5órát lefaragva 12 óra alatt Havannába értünk.

Útközben megálltunk valahol kajálni. Isteni pizzaféleséget ettünk egy városi piacon. Valami kimustrált olajoshordóban faszén fölött sült a finomság. De nekem ez nem volt elég, hiányoltam róla a pizzaszószt. Kaptam is rá valami házi borzadályt, amit nem volt merszem visszautasítani...vesztemre. A finom ebéd elfogyasztása után azt vettem észre, hogy a kézfejemen furcsa kis pöttyök kezdtek el megjelenni, amelyek az idő múlásával terjedtek az alkaromon, majd lenyúlva a lábamhoz megdöbbenve tapasztaltam, hogy már a lábfejemen sincs ép bőr.

Végigfutott az agyamon, hogy milyen csúnya is egy anaphilaxiás reakció orvosi segítség nélkül. Nem mertem szólni a többieknek, nem akartam pánikot kelteni, csak nyomtam a gázpedált, hogy hát ha Havannában nagyobb a túlélési esélyem, mint itt a világ végén, ahol még benzinkút sem volt, és a narancssárga lámpa már jó ideje figyelmeztetett, hogy a végét járja a kocsi is.

Szerencsére időben visszaértünk a fővárosba, ahol a házinénink alkalmazottja is allergiával küszködött, így kaptam tőle valamilyen antihisztamint...köszönöm Pfizer, melyből rögtön dupla adagot vettem be, és folytattam azt egészen a hazajövetelemig. Megjegyzem a lábamon még itthon is látható volt az allergia nyoma.

Narancsfagyi tányérból, alumínium kanállal! Sorba kell érte állni...Copelia! :)

Allergia II.

Újrahasznosítva...olajoshordó-sütő :)

Tényleg nem jellemző rám az allergia, de itt 2x is megtalált. 2. alkalommal valószínű napallergiám lett. Meleg volt kint és hát a por sem volt kevés Havannában. Gyűlölöm, ha nedves a bőröm, de itt ez elkerülhetetlen volt, hiszen nem a légkondícionált szobában voltunk, hanem jöttünk-mentünk, és nem csak a túristák által látogatott tiszta belvárosban tettük ezt, hanem bizony kimerészkedtünk a biztonsági övezetből is. A por és az izzadság azt eredményezte, hogy mire a tiszta vidékre, Vinalesbe értünk a karomat, nyakamat, mellkasomat bababőr helyett rinocérosz bőr váltotta fel, melyre megint a helyi kencefice hozott gyógyírt. Ezt a krémet haza is hoztam, és a családban itthon máson is segített. Még hogy nem jó az egészségügyi ellátás Kubában? :)

Már megint rákok!

Diarrhoe (hasmenés)

Tökmind1 mi ez, ezt is megettük! :D

Szegény barátnő sem úszta meg, ő hasmenést kapott. Ugyan azt ettük, ugyan ott voltunk, talán csak a koktél, amit megittunk, az volt különböző, és ebből kifolyólag talán a jégkocka lehetett a bűnös, nem tudunk másra gondolni. De ez a koktél keresztbe húzta a havannai itt-ott tartózkodását, az biztos.

Megette az itthonról hozott széntablettát, hasmenés elleni összes egyéb gyógyszert...eredménytelenül. amikor is kapott a kubai varázslónőtől, mert hogy már egy santeria szertartáson is túl volt a barátnő,  egy üveg rózsaszín folyadékot, amitől csodák csodája, a több napos rosszullét után minden tünete elmúlt. Elolvastam az üvegcsén található leírást, és meg kell állapítani, hogy ez aztán mindenre jó: torokfájás, hasmenés, láz és társai reszkessetek. Legalább olyan hatékony volt, mint a Bazi nagy görög lagziban a Vindex, ablakmosástól a pattanásig mindenre tökéletes.

Na ezt....kihagytuk! :)

Biztosító, kórház...

Csoki, akarom mondani süti! :D

Utolsó nap orvosra volt szükségem Varaderon. Mivel tudtam, hogy nem nagy a baj, de a repülőre enélkül a vizit nélkül nem ülhetek föl, így tudtam, hogy elkerülhetetlen lesz a főúton a "klinika" felkeresése. De mert nem voltam tisztában az árakkal, gondoltam felhívom a biztosítómat, hogy segítséget és eligazítást kérjek. Nagyon mókás volt, mivel kérték, hogy tegyem le a telefont, utána néznek, hogy hová, kihez fordulhatok a búmmal-bánatommal. Visszahívás után azonosították hollétemet...MEXIKÓban vagyok, szerintük! :D Mondtam, hogy majdnem, de nekem Varaderon, vagy Matanzasban kellene orvos! Kézbe vettem az életemet, elmentem a "klinikára", elmondtam a panaszomat a recepciósnak (megértett :) ), majd türelmemet kérte, mert a doktor úr épp egy fuldokló kisgyermeket látott el, és majd utána fog megnézni engem is!

Doktor bácsi 70 és a halál között volt! Ránéztem, és nem értettem, hogy ez a doki vizsgál törött lábat, gyulladt torkot, fájó pocit? Hát itthon is megválogatom, hogy ki nyúljon hozzám, nehogymár itt ne így legyen. Kérdem is az asszisztenst, hogy van e másik doktor bent a kórházban. Válasz: nincs, de nyugodjak meg a doktor úr profi...és tényleg az volt! Korrekt, gyors...és a számla sem volt elvetemült, itthon a biztosító többet akadékoskodott, de végül is kifizették a számlát!

Sajnos saját bőrön kellett megtapasztalnom, hogy Kubában tényleg magas színvonalú a betegellátás. Jó a gyógyszeres ellátás, de azért tudsz segíteni, ha nem kellett a gyógyszer, amit kivittél (antibiotikum, fájdalomcsillapító, allergia ellenes szerek) azt szívesen veszik, ha ott hagyod! :)

és ez az iciripiciri mind megette! :D